2010. február 15., hétfő

Egyszer volt Budán kutyavásár...



Igen. Akik ismernek, azok már sejtik miért ez a februári klub címe. Januári rekordomat nem sikerült megismételnem. Elkéstem. Pedig alapjában véve pontos ember vagyok, de amióta gyerekeim vannak, minimum fél óra késéssel számolni kell. Gyerekenként.
A továbbiakra viszont remélem, hogy nem lesz igaz a fenti állítás. Egyrészt mert most voltunk a legtöbben (remélem csak nőni fog a létszám), másrészt több hónapi unszolás eredményeképpen másnak is megjött a kedve a blogos bejegyzésekhez. Így most februári klub...Ildikóka módra:
(Ja, üdv Manófalvi a nem túl népes rendszeres olvasók között! Figyelek ám!;-))

Sziasztok!
Ildi vagyok a klubból, Mamamin: Ildikóka.
Lehet hogy itt-ott kacifántos mondatokkal találkoztok, de aki ismer egy kicsit már megszokta csapongó gondolataimat, soraimat.
(Majd készülök egy beszámolóval a "találkozásról" a hordozással, de az egy másik bejegyzés lesz.)
El kell mondjam, hogy engem mint "otthonülő" anyukát nagyon feldob, feltölt ez a havi egy találkozás, de szerintem mindenki így van ezzel aki eljön a klubba. Mindig várom a hónap első szombatját. Most komolyan lehet, hogy kinevettek, de számolom a napokat azon a héten, mint ahogy az iskolás gyermek számolja hány nap van hátra a vakációig.
Eljött a február hatodika. Megkésve érkeztünk Ágival egyszerre. Már 2 klubtagunk ott volt, Klaudia Lottival és Andi Jankával, valamint Adri ( http://www.dradri.gportal.hu/ ), egy kedves mamami, - aki Budapestről jött párja családjához-, Anna Melindával. Végre el tudott jönni a klubba.
Szóval gyorsan lepakoltunk: hordozók a bordásfalra, pelusok a matracra. Közben megérkeztek Orsiék Orosházáról Erikkel.
Egy ilyen szombat délelőtt úgy szokott lenni, hogy segítünk egymásnak, ki kinek tud, a kötések gyakorlásában, beszélgetünk hátunkon az alvó gyerkőcökkel, - ami most nem így volt, szinte egyik csemete sem aludt szaladgálunk utánuk, most már több a mászó baba mint az ölbebaba.
Következett egy kis házisüti nasi, beszélgetés, játszadozás, etetés, szopiztatás. Marcit annak reményében, hogy aludni fog felkötöttem a hátamra, egyik kedvenc klubos mei tai-omba, a Hunbabába. Nagyon szeretjük Marcival és a férjemmel együtt. Közben megjöttek Erikáék is Békéscsabáról Virággal.
Tele pocakkal jöhetett egy kis gyakorlás.
Először Andival pontosítottunk egy-két részletet a rugalmas kendő használatával kapcsolatban, ami már nála volt az elmúlt hónapban. Nagyon ügyes, egyből ráérzett a lényegre, ez már kiderült amikor még pocakosan jött el a klubba. Janka is szeret a kendőben lenni anyukája közelében,és reméljük ezután még jobban szeretni fogja.

IGEN-IGEN MINDEN KISMAMÁT SZERETETTEL VÁRUNK, HOGY MÉG A BABA SZÜLETÉSE ELŐTT MEGISMERKEDJEN A KÜLÖNFÉLE HORDOZÓTÍPUSOKKAL, HORDOZÁSMÓDOKKAL. HASZNÁLJÁTOK KI A LEHETŐSÉGET!!!

Majd Klaudia próbálta ki a klubos Hajtkát. Először háton hordozáshoz, de az nem tetszett Lottinak, majd elölhordozáshoz. Ebben a helyzetben jobban érezte magát a kicsi lány. Erikáék a Babbinkát -ez egy csatos hordozó- próbálták fel, jól állt nekik, és elsőre kényelmesnek találták. Orsiék kipróbálták Ági Scootababy-jét, ez kifejezetten csípőn hordozáshoz való, legközelebb én is felveszem.
Kicsit késve, de befutottak Krisztiék a kis Dominikkal. Szerette volna megtanulni a háton hordozást. Kendővel próbálta, az nem jött be valahogy neki, most a mei tai volt soron. Még kell nőjön Domi, hogy kényelemes legyen neki is.
Adriék a klubos Nandut használták a délelőtt folyamán, én még kipróbáltam a csatos Bamberoot. Azt hiszem ennél kényelmesebb hordozót nem próbáltam, de a maga módján mindegyik kényelmes. Mindegyik mást ad, kialakításánál fogva máshova terhel, és mindenkinek más jön be.




A klubidő vége felé gyakoroltuk a BWCC-t , szerencsém volt végre kipróbálni a Lisát -Didymos márka-, csak sajnos a hossza épp hogy jó volt ehhez a kötésmódhoz.
Íme egy videó arról, hogy is néz ki ez a kötés.




Most hadd jöjjön egy kis beszámoló a klub apró tagjairól a babákról:
Tudni kell, hogy hasonló korú babák vannak, kivéve talán Balut, aki 16 hónapos . Következik Virág aki 2 nappal idősebb Marcinál, ők 9 hónaposak. Erik 8 hónapos. A sort folytatja Lotti és Dominik, akik 4 hónaposak és végül Janka aki 1 hónapos.
Időnk végeztével összepakoltunk, és megbeszéltük, hogy március első szombatján, 6-án újra találkozunk a szokott időben.
Remélem mindenki jól érezte magát, én mindig így vagyok vele. Lassan itt az idő, újra számolom majd a napokat, addig is örömteli hordozást és olvassátok szeretettel a blogot! Majd jövök még élménybeszámolóval, ahogy ígértem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése