Sajnos nem voltunk állatkertben, bár tervezzük, hogy csinálunk egy klubos kirándulást, valahol a közelben. Aki megnézte a fényképalbumot, az már arra is rájött, hogy nem is étteremben jártunk. A szokásos helyen, a tornateremben tartottuk a júniusi klubot. A sült galambokat csak az első 20 percben vártuk a képek tanúsága szerint (anyukákat, akik előzetesen bejelentkeztek, hogy kötést akarnak tanulni), de hiába. Viszont több kismama jött, így őket tanítottuk az elölkötésre. Mivel Ildi -kisebb baba híján- Hordo Zoltánnal mutatta be a kötéseket, a többieknek nem maradt próbaalany. Itt jött képbe a lányom és táskája. A hátizsák valami varázslatos funkcióval bírhat, mert nem tudom hogy fér bele 6 B. baba, 20 plüss állat, 30 babaruha és egyéb kiegészítő kellékek, mint cumisüveg, takarók, bili ééés az sk rugalmas kendője. A felsorolás szerintem erősen hiányos. Kiválogattuk a legnagyobb és legpuhább plüssöket a nyuszit, a pónit, alvós brumit, coco macit. Igazán csak annyi funkciójuk volt, hogy látszódjon, hova kell majd behelyezni a babát. Hova, melyik kendőszár alá kerülnek a kezek és a lábak. Azért a kék színű póni ezüst csillámos testtel kendőbe kötve több volt mint vicces.
A gyakorlottabb kendőzők kipróbálták a háti duplót, szintén Ildi útmutatásával.
Vendégünk volt Szabóné Eszter dúla. Vele sok mindenről beszélgettünk. A háborítatlan vajúdásról, szülésről; mi a dúla szerepe a szülésnél; miben tud segíteni; mi az amit nem csinálhat; különböző testhelyzetek alkalmazása vajúdás, szülés során; gátvédelem; szoptatás fontossága. Könyveket is ajánlott: Frédérick Leboyer: A gyöngéd születés Penny Armstrong és Sheryl Feldman: A születés művészete Ina May Gaskin: Útmutató szüléshez Ingeborg Stadelmann: A bába válaszol Jean Liedloff: Az elveszett boldogság nyomában Sheila Kitzinger: A szülés árnyékábanwww.ateszulesed.hu Aki most nem tudott eljönni a beszélgetésre, az találkozhat még Eszterrel a gyulai Babahordozó Héten októberben.
Következő klub július 3-án 11.30-tól a gyulai kórház tornatermében.
Lassan fél éve tervezem ezt a bejegyzést. Lám-lám a türelem (véletlenül sem lustaság) meghozza eredményét. Arról nem is beszélve, hogy jó munkához idő kell. A moshatópelusos blog szerzője írt egy szuper ismertetőt, így nekem nincs más dolgom, mint idemásolni.
Békéscsabai akciónk után kiküldtük felderítőinket terepszemlére, a gyulai várhoz. Erre azért volt szükség, mert az előző napokban rengeteg eső esett. Fotózás esetén meg nem jó, ha sárban dagonyázunk, még akkor sem, ha előzőleg azt írtam, hogy várjuk az extrém sportok kedvelőit is. Telefonos egyeztetés után, arra jutottunk, hogy a terepviszonyok megfelelőek, ha éjjel nem esik, megtartjuk a fotózást. Ha még valaki nem tudná, a képek az NBH-ra készültek. Nem, nem Nemzetbiztonsági Hivatal, hanem Nemzetközi Babahordozó Hét. Szerencsénk volt, mert az időjárás nekünk kedvezett. Nem kis feltűnést keltve, a vár előtt gyülekeztünk és letáboroztunk. Andi nagyon finom sós sütivel kényeztetett minket. Könnyű volt beszereznie, hiszen a szülei cukrászok. A receptet is közkincsé tette. (Klubos sütiknek hamarosan csinálok egy új bejegyzést, majd itt találjátok meg a recepteket.) A lányok, mint harcedzett fotómodellek, rendkívül jól bírták a fényképezéssel járó macerát. Pedig megjelent a hordozós anyukák réme is, a babalábakat tapizó nénike. Szegénykém a bőség zavarában azt sem tudta, kihez menjen oda. Végül úgy döntött mindenkinél tiszteletét teszi. A fiúk egészen mással voltak elfoglalva. Marci és Erik beszállt az építő iparba, a Műemlékvédelem nagy örömére. Azért nem kell megijedniük a hivatalban dolgozóknak, amit a törököknek nem sikerült lerombolniuk, az két egy éves gyereknek sem ment. Mint Kőműves Kelemen, szorgalmasan rakosgatták a földön heverő tégladarabkákat.
(Egyelőre ennyi képpel kell beérnetek, mert a többit titkosítottuk, amíg el nem dől melyek kerülnek kiválasztásra és mennek a fotókiállításra.)
Baluról eddig is tudtam, hogy példaképe Alain Robert (feláll az ablakpárkányra és onnan ijesztgeti a járókelőket - ezt nem Pókember barátunkra értem), de nem gondoltam, hogy még Kerecsényi Miklós (Ő volt a gyulai vár kapitánya 1566-ban) nagy tisztelője is. Ugyanis, a másfél méter magas, és rendkívül meredek várfalra pillanatok alatt felmászott. Mikor ezt egyszerre észrevettük Zsombival (Ildi férjével) sprinteltünk is rendesen, ennek köszönhetően megdöntöttük a rövidtávfutás világrekordját. Persze a fiam üvöltve rebegett hálát, amiért leszedtük a várfalról.
Sikerült új tagokat is toboroznunk. Egyre több pici babás anyukánk van, nekik segítségképpen íme néhány elölkötéses videó, Zsu (rendszeres olvasónk) kötéseiből. Zsuzsa, ha Gyulán jársz, szóljál, mert akkor arra az időpontra szervezünk egy klubot és tartasz nekünk egy kendőkötés továbbképzést.
Szövött kendős kötések:
Következő klub június 12-én 11.30-tól a Kórház tornatermében.Vendégünk, beszélgetőpartnerünk Szabóné Eszter dúla lesz.
Ismét sokan voltunk, úgy látszik a javuló időjárás is megteszi a hatását. Békésről jött egy házaspár, a mosható pelenkák után érdeklődtek. Azt hiszem elláttuk őket infóval rendesen. Még Csongrád megyéből is átruccant egy hordozós család hozzánk. Ők már profi hordozók, ami nemcsak a szép kötéseken látszott, hanem a hordozó felhozatalon is. Így annak aki eljött, lehetősége volt kipróbálni Olgáéknak köszönhetően a következőket: Didymos indio, wellen és gekkók, Girasol mamami, Bohém mama erszény, Liliputi Mei Tai és egy babaközelbenes hordozótakaró.
Manók
Még egy különlegessége volt a márciusi klubnak, mégpedig a Hajtka ssc prototípus. Ez annyira prototípusnak minősül, hogy Zsófi a készítő arra kért, ne is postázzam az utánam következő tesztelőnek, hanem menjen vissza hozzá javításra. Miért különleges a Hajtka ssc? Azt hiszem nem túlzok, ha azt mondom, a világon egyedülálló csatos hordozó, ami a pántmegoldásának köszönhető. Van egy pánt ami kifejezetten háti hordozáshoz jó és van egy, ami csípőhordozáshoz. Aki próbált már háti hordozásra készült ssc-t csípő hordozásra használni, az tudja miért mondom, hogy fojtogató, torokszorító élmény. A Hajtka ssc viszont megoldja ezt a problémát. Csak a pántot kell cserélni és kész. A férjek is örülhetnek, mert tulajdonképpen két hordozó van egy árából. Nem is értem, hogy az enyém miért nem tört ki örömtáncban, mikor közöltem vele, hogy redukálom a hordozóim számát és veszünk egy ilyet. Rendkívül kényelmes darab, igényesen varrva. (Mivel Zsófi munkáját már ismerjük, ez természetes is volt.) Egy aprócska hiba azért közbejött, a csípőpánt rossz csomagba került és nem hozzánk érkezett meg, hanem egy mt vásárlóhoz. Azt hiszem mindenki jól meglepődött. A vásárló is, hogy mi a csuda lehet az a kiegészítő, Zsófi is, mikor jeleztem, hogy nincs meg a pánt és én is átnéztem párszor a csomagot, hogy nem bújt-e el valahova. Az ssc főbb jellemzői: párnázott derék és vállpántok melyek könnyen méretre állíthatók; formázott vállpántok; belül egy "zseb" ami kezdők számára megkönnyíti a felvételt; formázott body; három magasságban állítható mellkaspánt.
Hajtka ssc próba
Ismét volt kötés tanítás és gyakorlás. Kendővel batyu, mei tai-al háti hordozás.
A további otthoni gyakorláshoz két videó segítségképpen.
A felvételt mi egyelőre fekvő babán próbáltuk, de azt hiszem ez a kis különbség nem okoz majd gondot.
Néhány tanács a jó batyuhoz:
"A jó batyu titka, hogy jól odafigyelve kell megkötni, ügyelve a részletekre is. Nagyon fontos a kendőt sávonként szorosra húzni mindkét vállon.Sokan tartanak attól, hogy a kendő alsó széle kicsúszik a gyerek feneke alól, felcsúszik a hátán, és így a gyerek lepottyanhat. A tapasztalt batyuzók szerint ettől nem kell tartani.
A kendő felcsúszása ellen hasznos lehet, ha jó sok anyagot dugdosunk be a gyerek popsija alá, és így húzzuk meg a kendőt.
A kötés rögzítése után az is segíthet, ha a kendő alsó szegését behúzzuk a pántok alá. (Zsuzsmuzs)
Fontos az is a stabilitás érdekében (is), hogy a gyerek lába jól széthúzva, béka pozícióban legyen.
Ha a gyerek ki tud dőlni oldalra a batyuban, vagy ha azt érezzük, hogy a kendő nagyon húzza a vállunkat, az azt jelenti, hogy nem elég szoros a kötés. Ha a batyu jó alaposan van megkötve, akkor a hordozó és a gyerek egy, a kendő a bőrük (Savitri).
Ha a gyerek elalszik a batyuban, többféle megoldás kínálkozik a fej rögzítésére.
Ha hosszú a kendőnk, hátra lehet vezetni a fennmaradó szárak egyikét a váll felett, majd le a popóhoz és a láb alatt előre (Savitri).
Ha már jól megy a kötözés, át is lehet kötni úgy, hogy a kendő tartsa a gyerek fejét is.
Legegyszerűbb talán (ha van kéznél tükör, kirakat vagy autóablak) egy kis kendővel rögzíteni a fejet, szárait a vállpántokon átvezetve és elől megcsomózva." (Forrás: mamami.hu)
Háti hordozás mei tai-ban:
Következő klub április 10-én 10.30-tól, a kórház tornatermében.
Igen. Akik ismernek, azok már sejtik miért ez a februári klub címe. Januári rekordomat nem sikerült megismételnem. Elkéstem. Pedig alapjában véve pontos ember vagyok, de amióta gyerekeim vannak, minimum fél óra késéssel számolni kell. Gyerekenként. A továbbiakra viszont remélem, hogy nem lesz igaz a fenti állítás. Egyrészt mert most voltunk a legtöbben (remélem csak nőni fog a létszám), másrészt több hónapi unszolás eredményeképpen másnak is megjött a kedve a blogos bejegyzésekhez. Így most februári klub...Ildikóka módra:
(Ja, üdv Manófalvi a nem túl népes rendszeres olvasók között! Figyelek ám!;-))
Sziasztok! Ildi vagyok a klubból, Mamamin: Ildikóka.
Lehet hogy itt-ott kacifántos mondatokkal találkoztok, de aki ismer egy kicsit már megszokta csapongó gondolataimat, soraimat. (Majd készülök egy beszámolóval a "találkozásról" a hordozással, de az egy másik bejegyzés lesz.)
El kell mondjam, hogy engem mint "otthonülő" anyukát nagyon feldob, feltölt ez a havi egy találkozás, de szerintem mindenki így van ezzel aki eljön a klubba. Mindig várom a hónap első szombatját. Most komolyan lehet, hogy kinevettek, de számolom a napokat azon a héten, mint ahogy az iskolás gyermek számolja hány nap van hátra a vakációig.
Eljött a február hatodika. Megkésve érkeztünk Ágival egyszerre. Már 2 klubtagunk ott volt, Klaudia Lottival és Andi Jankával, valamint Adri ( http://www.dradri.gportal.hu/ ), egy kedves mamami, - aki Budapestről jött párja családjához-, Anna Melindával. Végre el tudott jönni a klubba.
Szóval gyorsan lepakoltunk: hordozók a bordásfalra, pelusok a matracra. Közben megérkeztek Orsiék Orosházáról Erikkel.
Egy ilyen szombat délelőtt úgy szokott lenni, hogy segítünk egymásnak, ki kinek tud, a kötések gyakorlásában, beszélgetünk hátunkon az alvó gyerkőcökkel, - ami most nem így volt, szinte egyik csemete sem aludt szaladgálunk utánuk, most már több a mászó baba mint az ölbebaba.
Következett egy kis házisüti nasi, beszélgetés, játszadozás, etetés, szopiztatás. Marcit annak reményében, hogy aludni fog felkötöttem a hátamra, egyik kedvenc klubos mei tai-omba, a Hunbabába. Nagyon szeretjük Marcival és a férjemmel együtt. Közben megjöttek Erikáék is Békéscsabáról Virággal.
Tele pocakkal jöhetett egy kis gyakorlás.
Először Andival pontosítottunk egy-két részletet a rugalmas kendő használatával kapcsolatban, ami már nála volt az elmúlt hónapban. Nagyon ügyes, egyből ráérzett a lényegre, ez már kiderült amikor még pocakosan jött el a klubba. Janka is szeret a kendőben lenni anyukája közelében,és reméljük ezután még jobban szeretni fogja.
IGEN-IGEN MINDEN KISMAMÁT SZERETETTEL VÁRUNK, HOGY MÉG A BABA SZÜLETÉSE ELŐTT MEGISMERKEDJEN A KÜLÖNFÉLE HORDOZÓTÍPUSOKKAL, HORDOZÁSMÓDOKKAL. HASZNÁLJÁTOK KI A LEHETŐSÉGET!!!
Majd Klaudia próbálta ki a klubos Hajtkát. Először háton hordozáshoz, de az nem tetszett Lottinak, majd elölhordozáshoz. Ebben a helyzetben jobban érezte magát a kicsi lány. Erikáék a Babbinkát -ez egy csatos hordozó- próbálták fel, jól állt nekik, és elsőre kényelmesnek találták. Orsiék kipróbálták Ági Scootababy-jét, ez kifejezetten csípőn hordozáshoz való, legközelebb én is felveszem.
Kicsit késve, de befutottak Krisztiék a kis Dominikkal. Szerette volna megtanulni a háton hordozást. Kendővel próbálta, az nem jött be valahogy neki, most a mei tai volt soron. Még kell nőjön Domi, hogy kényelemes legyen neki is.
Adriék a klubos Nandut használták a délelőtt folyamán, én még kipróbáltam a csatos Bamberoot. Azt hiszem ennél kényelmesebb hordozót nem próbáltam, de a maga módján mindegyik kényelmes. Mindegyik mást ad, kialakításánál fogva máshova terhel, és mindenkinek más jön be.
A klubidő vége felé gyakoroltuk a BWCC-t , szerencsém volt végre kipróbálni a Lisát -Didymos márka-, csak sajnos a hossza épp hogy jó volt ehhez a kötésmódhoz. Íme egy videó arról, hogy is néz ki ez a kötés.
Most hadd jöjjön egy kis beszámoló a klub apró tagjairól a babákról:
Tudni kell, hogy hasonló korú babák vannak, kivéve talán Balut, aki 16 hónapos . Következik Virág aki 2 nappal idősebb Marcinál, ők 9 hónaposak. Erik 8 hónapos. A sort folytatja Lotti és Dominik, akik 4 hónaposak és végül Janka aki 1 hónapos.
Időnk végeztével összepakoltunk, és megbeszéltük, hogy március első szombatján, 6-án újra találkozunk a szokott időben.
Remélem mindenki jól érezte magát, én mindig így vagyok vele. Lassan itt az idő, újra számolom majd a napokat, addig is örömteli hordozást és olvassátok szeretettel a blogot! Majd jövök még élménybeszámolóval, ahogy ígértem.
Kisgyermekes szülők vagyunk, akik hordozzák gyermeküket, mosható pelusoznak, kötődően nevelnek és szeretnek jókat beszélgetni, tapasztalatokat cserélni a baba neveléséről, gondozásáról. Ha téged is érdekelnek ezek a témák, akkor gyere el baba-mama-papa klubunkba!
