avagy a januári klub. Pozitív és negatív rekordban is volt részünk. A pozitív azzal kezdődött, hogy én értem elsőnek a klubba, amire még nem volt példa. Így volt időm elrendezni a termet, elővenni a hordozókat, még a tagok érkezése előtt.
Mondjuk ez a gyorsaság elsősorban annak volt köszönhető, hogy csak a legkisebb jött velem. Kész felüdülés volt, hogy csak őt kellett lesni. Mert azért a többiek nagyobbak már, de a két-három óra klubozás sok nekik. Az első fél órában még szépen játszanak, második fél óra evés-ivás és utána jön az ereszd el a hajamat. A kicsi félig felkötve valamilyen hordozóban a hátamon lóg (mert éppen gyakorolnánk valakivel), mikor a nagy üvölt, hogy a középső szétszedte a játékát és elkezdi kergetni. A középső üvöltve, kacagva menekül kerülgetve, felbukva a "tereptárgyakban" (kisebb gyerekekben), majd hirtelen visítani kezd, hogy sürgős kisdolga van. Igyekszem őket rendbe rakni, míg a kicsi még mindig félig felkötve lóg rajtam. És ez még csak a bemelegítés volt. :-) Na ezért örültem, hogy most csak a törpe volt velem.
Azért nem unatkoztunk, a kicsik is remekül elszórakoztattak minket. Pankrációval kezdtek. :-))Ebben főleg a három fiú vett részt. Zsófi tárgyilagosan szemlélte az eseményeket, az is lehet, hogy szurkolt. Természetesen Balu fiam a súly és ebből kifolyólag az erőfölényének köszönhetően vezetett. Kiszedte a cumit Marci szájából, elvette a játékot és végül a fekvő Erik homlokának az erősségét vizsgálta úgy, hogy jó erősen nyomogatta a mutatóujjával. Erik egy darabig gondolkodott, hogy most sírjon-e, de végül férfiasan tűrte.
PankrációErik később udvarolni próbált Zsófinak. Ez úgy zajlott, hogy Tarzan szerű csatakiáltást hallatott mellette, amitől viszont a kislány roppant megijedt és sírni kezdett. Ez utóbbitól meg a két fiú, így pár másodpercen belül dobhártyaszaggató üvöltés volt a teremben. Balu már hozzászokott ehhez a decibelhez (lévén, hogy még van két testvére), így csak egykedvűen nézte, hogy mi lehet a gond. Később Erik újból próbálkozott az udvarlással, ekkor már sikeresen- legalábbis a képek tanúsága szerint.
UdvarlásJutott idő beszélgetésre is, sőt jóformán csak ezt csináltuk. Változatos témák voltak terítéken: alvásproblémák, szoptatás, hozzátáplálás, EC, hordozáshoz kapcsolódó élménybeszámolók, tapasztalatcserék.
Mindössze két mei tai (Ildi és Adél által) és egy kendőkötés (bwcc) történt. Ez utóbbit én kötöttem, Ildi segítségével. Így végre sikerült rájönnöm arra, hogy mit csináltam eddig rosszul. Még Orsinak is meg akartuk tanítani, de idő hiányában elmaradt.
Mi volt a negatív rekord? Sajnos a létszám. Sokan mondták, hogy jönnek, de végül csak négyen voltunk. Igaz, még jött négy klubtag, de csak 5 perc erejéig ugrottak be.
A következő alkalom február 6-án lesz 10.30-tól, a kórház tornatermében. Elsősorban batyukötést fogunk gyakorolni. (Orsi és a bátrabbak bwcc-hetnek;-), Ildi meg jön egy jordan bemutatóval.) Minden érdeklődőt szeretettel várunk! Új hordozó eszközök érkeznek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése